Hol is folytassam a Jehova Tanúinál töltött éveim és tapasztalataim történetét ? A már elmondott történet kb 1993-és 94 között történt. Most lépjünk kicsit előbbre az idő kerekén. Közben már a két nővérem és néha az édesanyám is elkezdett járni a gyülekezetbe és nagy hévvel szerették és csinálták is. Ámbár még csak a két nővérem jutott el az alámerítetlen hírnökségig, de az édesanyám szívében is benne volt, és eltökélt Jehova  iránt, legalábbis azt hitte ,hogy Istent szolgálja és imádja, nem pedig egy Amerikai szabadkőmüves szervezett tagja által alapított szervezetet. Én ekkoriban még fiatal és manipulálható voltam, és én is azt hittem akkor, hogy megtaláltuk az "igaz vallást", és boldoggá tett a tudat, hogy mi nem fogunk meghalni armageddonkor, de ezzel szemben a gonosz ,és rossz emberek mind oda vesznek. De ugyanakkor egy kis félsz is párosult ezzel az örömmel, mert mint mondtam fiatal és manipulálható voltam,és amit a kezdetekben mondtak nekem a felnőttek armageddonról, az nagy félelmet keltett bennem. Teltek múltak az évek és elérkezett 1998. Még mindig fiatal és manipulálható voltam,és ez idáig az életemben történt ez az, ami méginkább Jehova tanúi irányába terelt. Szóval ez, és jó néhány olyan inpulzus ért. Pl.biztosan sokan emlékeztek a szekta által kiadott könyvek egyikére " A jelenések nagyszerű csúcspontja közel" című kiadványra?!  Ennek a könyvnek van egy olyan része, amiben abaddon sáskái rendkívül jól szimbolizált ,müvészi alkotás" produktumai vágtatnak előre és kínozzák az embreket, akik nem Jehova Tanúi. Ezt a történetet, ennek a jelentését,  tartalmát nekem egy kicsit másként magyarázták. Szó szerint értelmezték és azt mondták nekem, hogy majd ezek fognak kínozni. Mondanom sem kell, nagyon féltem gyerekként, és többek közt ez motivált arra, hogy szóljak az egyik nővéremnek, hogy beszéljen valakivel személyes tanulmányozás céljából. És elkezdtem egy kedves öreg nénivel akit nagyon megszerettem. Erzsi néninek hívták. Sajnos nemrég tudtam meg fél füllel, hogy már nem él. Szomorú lettem, mert elmentem volna a temetésére ...... ,de sajnos nem tudtam róla, mert már rég nem tartom a kapcsolatot a gyülekezettel. Ment is a tanulmányozás, és én is elkezdtem járni gyülekezetbe. Közbe már az egyik, azaz a nagyobb nővérem kimorzsolódott a gyülekezetből, és az édesanyám a dohányzásról való leszokás nehézségei miatt, szintén nem járt.....

                                                                                                                                                                           János

Folytatás  következik....