Először is elnézést kérek minden érintettől, így természetesen elsősorban a Teremtő Istentől, mivel az amit most megfogalmazok - az a részemről ezt kétségbe vonja . Vagyis azt,  hogy Isten malma lassan, de biztosan őröl !

Ez természetesen a saját szubjektív véleményem, ami az utóbbi idők-évek tapasztalataira épül, s a jelenlegi pszichikai állapotomból ered.

Nemrégen  történt, hogy beszélgettem rég nem látott ismerőseimmel,  s  szinte a semmiből merült fel ez a téma. Meg kell hogy jegyezzem, egyikük sem volt olyan térdkoptató hívő - mindenki hitt a sajátjában, itt ot templom meg miegymás. S ők állították, hogy ez így van, hogy előbb utóbb mindenki elnyeri méltó jutalmát . S én erre  azt válaszoltam - nem, nem hiszek ebben, mivel nem látom !

Sajnos nem látom, hogy Isten malma nemhogy lassan, de egyáltalán őrölne !

Igaz hozzáfűztem, lehet én vagyok türelmetlen....S ők  egyöntetűen ennek igazat is adtak, minden bizonnyal türelmetlen vagyok...mert ők ezt tapasztalták s tapasztalják..........Elismertem, türelmetlen vagyok....

Azóta volt még egy beszélgetésem, hol szintén képviseltem ezt a nézetemet, de ott sem jártam sikerrel...mindenki azt bizonygatta,- de igenis, csak ki kell várni.........de én nem látom.....

S ekkor jutott eszembe  Aszáf, a zsoltáríró.

Hadd idézzem szavait:

"Ászáf zsoltára. Milyen jó az Isten Izráelhez, a tiszta szívűekhez! 
De az én lábam majdnem megcsúszott, kis híján elestem jártomban. 
Mert felindultam a kérkedők miatt, látva a bűnösök jólétét. 
Mert halálukig sincsenek kínjaik, és kövér a testük. 
Nincs részük az emberek gyötrelmében, nem érik őket csapások, mint más embereket. 
Ezért a kevélység nyakláncát hordják, és az erőszak köpenyébe burkolóznak. 
Jómódjukban kérkedve néznek szét, szívükben öntelt gondolatok járnak. 
Gúnyolódnak, gonoszul beszélnek, elnyomással fenyegetőznek dölyfösen. 
Az ég ellen is feltátják szájukat, nyelvükkel megszólják a földet. 
Ezért fordul feléjük a nép, és mohón isszák szavaikat, mint a vizet. 
Ezt mondják: Honnan tudná ezt az Isten? Lehet-e tudomása erről a Felségesnek? 
Íme, ilyenek a bűnösök! Háborítatlanul gyarapítják vagyonukat szüntelen. 
De én hiába tartottam tisztán a szívemet, hiába mostam kezemet ártatlanságomban, 
mert csapások értek mindennap, fenyítések minden reggel. 
Már arra gondoltam, hogy én is úgy beszélek, mint ők, de akkor megtagadtam volna fiaid nemzetségét. 
Elgondolkoztam rajta, meg akartam érteni, de túl nehéznek tűnt nekem."

Nos Aszáf is abban a cipőben járt mint én, de ő észhez kapott s rádöbbent a lényegre, ahogy azt a 17. verstől olvashatjuk:

"Végül elmentem Isten szent helyére, és megértettem, hogy milyen végük lesz. 
Bizony, sikamlós talajra állítottad, és pusztulásba döntöd őket! 
Hogy fognak elpusztulni egy pillanat alatt! Végük lesz, semmivé lesznek rémületükben. 
Mint ébredés után az álomkép, úgy tűnik el képük, ha fölserkensz, Uram! 
Ha keseregne a szívem, és sajogna a bensőm, 
akkor olyan ostoba és tudatlan volnék veled szemben, mint az állat. 
De én mindig veled leszek, mert te fogod jobb kezemet. 
Tanácsoddal vezetsz engem, és végül dicsőségedbe fogadsz. 
Nincs senkim rajtad kívül a mennyben, a földön sem gyönyörködöm másban. 
Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kősziklája és örökségem te maradsz, Istenem, örökké! "
Bizony, elpusztulnak azok, akik eltávolodnak tőled. Kiirtod mindazokat, akik elhagynak téged! 
De nekem olyan jó Isten közelsége! Uramat, az URat tartom oltalmamnak. Hirdetem minden tettedet. 

De én még most sem !

Ugyanis nem látom....

Nem vagyok se bosszúálló, se nem irigykedem a gonoszokra, de azért igazságszolgáltatást szeretnék !

Szeretném látni  hogy  Isten igazságot szolgáltat valamiként az én esetemben is.

Igazságot szolgáltal.azokkal szemben, kik rútul jártak el velem szemben ........

Szeretném látni, hogy lassan de biztosan őröl a malma.

De elnézést kérek, én ezt nem látom !

S hogy talán türelmetlen vagyok ? Valószinű.

Megingott a hitem ? Lehetséges.

De miért ?

Mivel nem látom, nem hallom a malomkövek lassú, de biztos őrlését.

Hol akkor a hiba ?

Valószinű bennem, mivel nincs  ebbe vetett hitem !

Pál apostol a Zsidóknak írt levelében a 11.- dik részben írja: A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. 

Hát igen..................akkor nincs hitem...

De így is minden marad a régiben, ha van hitem,... ha nincs.....

Ahogy  Malakiásnál is olvashatjuk:.......  "hiszen a gonosztevők gyarapodnak, kísértik az Istent, mégis megmenekülnek"..................................

Igaz a történet Malakiásnál így  folytatódik:............. "Akkor ismét látni fogjátok, hogy különbség van az igaz és a bűnös között, az Istent tisztelők és az őt nem tisztelők között. Eljön az a nap, amely olyan lesz, mint az izzó kemence. Olyan lesz minden kevély és minden gonosztevő, mint a polyva, és elégeti őket az az eljövendő nap - mondja a Seregek Ura -, nem marad sem gyökerük, sem águk. De fölragyog majd az igazság napja számotokra, akik nevemet félitek, és sugarai gyógyulást hoznak. Úgy ugrándoztok majd, mint a hizlalóból kiszabadult borjak"....

Hát ha mindenki ezt mondja, akkor tényleg nálam a hiba !

Tényleg a türelmemmel és a hitemmel lehet probléma !

De én csak igazságtételt  szeretnék semmi mást  !

Ugyanis nem látom, nem hallom a malomkövek őrlését !

Így a kérdésem ugyanaz mint az elején : Valóban ? Mikor ? Miként ?