Kinn voltam ma  a temetőben, rendbetettem édesapám és  családja sírját.

De  testvére, ki  az utolsó e testvéri  körből, már megelőzött.

De hová süllyedtem, Mindenszentekre készítem elő a sírt, rendezgetem azt......?

Megint pogány és hitetlen, vagyis tényleg „ hitehagyott“  lettem...

Tényleg visszatértem saját okádásomhoz,   és a sárban való fetrengéshez.. ?

Ennyire leamortizálódik  szellemileg egy kiközösített, elkülönült  semély ?

Lám igazuk van a Tanúknak,  alighogy valaki kiteszi a lábát a szervezetből, elfelejt  minden keresztényit, s fokozatosan besorakozik Sátán világába....

Még mielőtt kirakták volna a szűrömet....egy testvér mondta a következőket.. :  „ Xy testvérnő fia valamikor Tanú volt, s most  Mindenszentekkor gyergyát égetett a temetőben.....milyen mélyre süllyedt...“ Annyit mondtam én is még ekkor, ha valaki el is haggya a szervezetet,  azt még valahol meg  is érteném, bizonyos okok ugye ebbe közrejátszhatnak, de hogy valaki visszatérjen a pogány szokásokhoz,melyeknek tudja eredetét...meg miegymást.... az már durva..

S lám itt vagyok most már én is,  és rendezgetem a sírt....Igaz gyergyát talán nem  gyújtok...de megemlékezem ezen időszakban  mindazokról, kiket a halál a családból már elragadott....

S itt jött elő a fent idézett kijelentés......amit sokáig /míg Tanú voltam nem igazán értettem/

Esetleg politikai vonatkozásban.

De  most már értem !

S értem azt is,  hogy Jehova Tanúi szervezete miért van annyira a legtöbb ünnep és megemlékezés ellen, miért válogat közöttük, s miért kicsinyli le azok jelentőségét, vagy fest azokról kimondottan negatív képet..

Igaz vannak itt pogány elemek,  a halhatatlan lélekkel kapcsolatos dolgok..de ez most nem is érdekel, nem ezt vitatom....az lehet egy másik téma...

Inkább az, miként álltam a sír fölött és gondolkodtam....Miért vették , el tőlem családomat, múltamat, gyökereimet .?

Miért nem engedték,  hogy tisztességesen emlékezzek meg róluk....

Miért kicsinylik, bagatelizálják az elhunyt szeretteinkkel kapcsolatos törődést -  emlékükkel, sírhelyükkel ...

Ja igen, lesz feltámadás, arra kell koncentrálni......hát nem lesz csodás ?

Ott köszöntheted majd őket...

Számukra már biztos a feltámadás azt tudod,..de Te túléled Armageddont ?

Találkozni fogsz velük ?

Tégy meg ezért mindent, s ne a halottakkal, inkább  az élőkkel törődj !

Hát kérem jó propaganda !

De még jobb pszichológiai....

Ugyanakkor azt vélem felfedezeni, hogy mindebben tudatosság kell hogy legyen a szervezet részéről !

A pogány címke csak megfelelő csomagolás.....

Elszakítani az embert gyökereitől,  múltjától...hogy ne tudjon már hová s miért visszatérni.

Hiszen itt van a szervezet számára, szeretetteljes testvériséggel egyetemben. 

Ez mindennél többet jelent..ki vonná ezt kétségbe !?

Ám ne feledjük, kinek nincs múltja, jövője sincs ...!

Ezt először  bizonyos álamokkal kapcsolatban véltem felfedezni, kik valóban nem rendelkeztek komoly, igazán említésre és ünneplésre méltó múlttal...

Így megpróbálták a jelenkorban létrehozni  múltjukat. Ami igaz sántít, s inkább propaganda íze van, mint a történelmen alapuló  valós gyökerei lennének,  de rájöttek, múltat kell kreálni , hogy legyen a nemzetüknek jövője..Hogy mutatni tudják,  egyenértékűek vagyunk veletek...

A szervezet pedig mindezt tudatosítva az ellenkezőjét teszi, vagyis elveszi az ember múltját, hogy ne legyen jövője...

Most döbbentem minderre rá...

Igaz a Tanúk azt tanácsolják, máskor tedd rendbe a sírt, vagy emlékezz máskor..ne ezekben a napokban, nehogy az adott napokhoz kössék tevékenységedet..

De legyünk őszinték...a Tanúk többsége elhanyagolja a sírokat..elhanyagolja az emlékeket..hiszen a hűséges Tanúk  inkább a jelenvalókra irányítják figyelmüket ....a szervezet érdekeire../gondolván a Királyság érdekekre/.

A szervezet tudja, minél jobban köt önmagához, elveszi múltad, családod, halottaid...s ad helyette ahogy  mondja is  százannyit....hogy csak oda kötődj, és lehetőleg úgy kötődj, hogy abból sose tudj, és sose akarj szabadulni...

Mert  márt egyszer mindent elveszítettél az igazságért, feladtál mindent.

S most újból ......igaz éppen ellenkező okból, de megint az „igazságnak“ köszönhetően..

Sokan ezt már nem akarják, képtelenek rá, s inkább választják a bentlét biztonságát, mind az újbóli veszteségeket, az újbóli újrakezdést,  az egyedüllétet...

Mert ki kell hogy mondjam,  piszok nehéz egy élet folyamán másodszor is  mindent s mindenkit elveszíteni a szó szoros értelmében !

Mert akinek nincs múltja, mert elvették tőle, nincs mibe kapaszkodnia hová visszamennie, s valóban úgy néz ki, hogy  jövője sincs!

De nem kell ennek így lennie.

Lassan, fokozatosan megtalálható a múlt, a gyökér amibe kapaszkopdhatsz..

Igaz némely dolgon már nem tudsz változtatni, ezért  azon már ne is rágódj..

Inkább abba kapaszkodj amibe tudsz....

pl. hogy becsületesen megemlékezel szeretteidről, elnézést kérsz tőlük, s megigéred, ezekután másként lesz...

Meglásd lesz erőd,  lesz jövőd !