J

oggal is, az a vád érhet engem  és sorstársaimat, kik már elhagyták vagy elhagyatták velük Jehova Tanui gyülekeztetét, hogy egyszerre  mennyire "megvilágosodottak" lettünk, lettem.......

Vagyis hogy egyszerre, hirtelen milyen nagy a "pofám"....

Hogy egyszerre milyen "okos" vagyok.....

Hogy egyszerre eljutottam a Biblia bizonyos verseinek máskénti értelmezésére mint Tanú koromban...

Hogy  egyszerre így "megvilágosodtam".....

Hogy lehetséges ez ?

Mi volt eddig .....több évtizedig  ?

Addig jó volt ?

Addig míg  a vályúnál voltam  az első sorban  ?

Most meg...?

Nem csupán valamilyen köpönyegforgatásról van szó, megvalósulatlan, be nem teljesedett ambíciók miatt ?

Mi tehát valójában  a "megvilágosodottságomnak" az oka ?  

Mi mindennek az oka...................................? 

Talán jogos a kritika ?

Valahol igen,  biztosan, jogos....

De hadd magyarázzam meg ezt a helyzetet s folyamatot, hogy mikor is válik egy Tanú, vagy volt Tanú "megvilágosodottá", vagyis mikor esik le neki...........

Elsősorban a "homokozó szindrómát" említeném meg - írtam erről egy cikket, ezért bővebben nem térek ki rá.

Vagyis míg valaki Tanú, többé kevésbé ő is ebben a szindrómában szenved, s ez lehetetlenné teszi az éleslátást, racionális gondolkodást.

Mindnyájan így voltunk ezzel,  természetesen én is.

A "megvilágosodottság" , feklismerés, kételkedés, gondolkodás, nem jön egyik napról a másikra, ez egy folyamat, mely évekig is eltarthat,.....

Először pl.egy Bibliavers magyarázata,..utána bizonyos eljárások....cselekedeteket...tehát lassú folyamat....beteljesületlen próféciák....a múlt titkolása.....stb....

Vagyis az egyén fokozatosan mozaikokból rakja össze a képet...

S mikor kiközösítik, vagy elkülönül, ez a kép nagyjából öszeáll.

De még így is nagyon nehéz leküzdeni, megbírkózni az évtizedek alatt belénk súlykolt félelmet s az abból eredő bizonytalanságot...

Tehát az, hogy itt hangot adunk véleményünknek, az egy igen hosszú folyamat eredménye,   minden bizonnyal éveket foglal magába.....

Lehetetlen egyik napról a másikra így megváltozni, megváltoztatni több évtizedes beigződéseket, gondolkodást !

S a kép igazán akkor áll össze, ha az egyén képes külső szemlélőként figyelemmel kísérni a dolgokat, folyamatokat.

Számomra ez volt a lényeg ! 

Képessé  válltam arra, hogy mintegy harmadik személyként, külső szemlélőként nézzek a dolgokra, felülnézetből, mintha két sakkozó személyt kisérnék figyelemmel, látva így hibáikat, téves lépéseiket....

Részben erre az ember már képes lehet Tanú korában is, de teljes mértékben  csak akkor lehetséges, ha az ember már nem tagja Jehova Tanui gyülekezetének.