Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben....Arany János

2018. március 27. 09:04 - Csakegyember

Jehova Tanúi és a nacionalizmus ... információgyűjtés.

Kedves olvasók,

                        egy kéréssel fordulnék hozzátok, ami a nacionalizmust illeti Jehova Tanúi egyházán bévül.

Ugyanis rendelkezem olyan  anyaggal,  ami ezt a témát taglalja, de még nem szeretném megjelentetni míg meg nem  kérdezem a rendelkezésemre álló forrástól függetlenül mások véleményét is.

Vagyis találkoztatok-e megnyilvánuló nacionalizmussal Jehova Tanúi egyházán bévül...

Ám nem olyan naconalizmusra gondolok, mikor is egy hírnök fejezte ki valamilyen módon ezt más nemzet tagjai irányában/ habár ez sem elvetendő, hiszen menteseknek kellene lenniük ettől a nagykönyv szerint/,  inkább mikor az ilyen hozzáállás  a vezetőktől a vezetők körében nyilvánul meg. Vagyis vének, körzetszolgák, kerületszolgák, fiókbizottsági tagok nyilvánulnak meg így..verbálisan vagy nyilvánvalóan erre utaló cselekedetekben..

Ha lenne ilyen tapasztalatatok megkérnélek benneteket juttassátok el hozzám. Nem muszály nyilvánosan.. Lehet e-mailben is. 

Előre is köszönöm.

csakegyember@gmail.hu

3 komment
2018. március 14. 19:59 - Csakegyember

Meghívó az emlékünnepre....

 

i_ok.jpeg

 

ii_ok_ok.jpeg

Ezt a meghívót találtam ma a póstaládámban...

Érdekes,  lehet már egyből  póstaládába dobni ?

Nem kell személyesen ?

Pedig naponta látnak, találkozok velük, mennek el előttem félrehajtott fejjel ..

Akkor miért nem adták át személyesen ?

Sőt mindenki tudja, hogy az adott kapu mögött én búvok meg.

Ja hogy azért bedobták, teljesítették a feladatot...hiszen így tudomást szereztem  róla ?

Nem érdemeltem annyit hogy személyesen átnyújtsák ?

Hiszen ha jól tudom, ebben az esetben nem szabadna kivételezni, sőt ilyenkor kimondottan hangúlyt fektetnek még az "elesettekre" is... És tényleg szinte tömve szokott lenni velük ilyenkor a Királyságterem..

Hát hiába,  rosszabb vagyok egy pedofiltól, egy dzsigolótól, mert még nekik is személyesen a kezükbe nyomják, mégha tudják is hogy  kicsodák... :) :) 

Ennyit értem ezen gyülekezet számára, ennyit ért a munkám, ennyit érek mint ember számukra ! :) 

Szép emékünnepet kívánok, tiszta lelkiismerettel történő megemlékezést kedves volt "testvéreim" :) 

13 komment
2018. január 23. 10:46 - Csakegyember

Személyes interjúk egykori Jehova Tanúival

Ezt az interjút  minden szereplő engedélyével teszem közzé. Vagyis mint az író, az interjúalany  és az eredeti blogon megjelenő szerkesztő engedélyével.

Nem tettem még ilyet, de mivel ez az interjú  annyira megérintett, és annyira tudok vele azonosulni, hogy úgy gondoltam itt a helye a blogomon is.

Az eredeti cikk itt jelent meg: http://jehovatanui.blog.hu/2018/01/05/szemelyes_interjuk_egykori_jehova_tanuival_masodik_resz

 

Néhány olyan személy történetét szeretném megmutatni, akikkel személyesen is volt szerencsém találkozni. Bár elmondható, hogy nincs két teljesen egyforma eset, ez a bepillantás a hitehagyottak világába, nagyban árnyalhatja a róluk festett képet. - Keresemazutam
(1Teszalonika 5:21)

Név:  -  (Anonim)
27 évig voltam tanú.
2,5 éve kiközösítettek.

Vissza tudsz emlékezni, mi fogott meg JT-i tanításában?

Az édesanyám által jutottam a Tanúkhoz és Tanításukhoz. Elsősorban a Bibliából való és a Biblián alapuló tanításuk volt az, ami megfogott, mivel úgy voltam nevelve, hogy Isten létezik, léteznie kell. Természetesen az újvilágról való kép is ott lebegett a szemem előtt, minden jótékony eredményével. Tehát a kontraszt volt talán az, ami megfogott a Tanúk és más egyházak, a Tanúk  és a társadalmi rendszer között. De a szülői szálak / édesanyám/ komoly hatással voltak rám.

Ez még gyermekkorodban volt? 

Nem... 18 évesen találkoztam először Tanúkkal és hit nézeteikkel... 

Apukád hogy tekintett a vallásra? 

A vallást elfogadta, de a vallásom ellen voltak ellenvetései… Ugyanakkor tiszteletben tartotta döntésemet, annak ellenére, hogy döntésem folyamán a volt rendszer őt is komoly retorziókkal sújtotta… miattam... 

Ez még a legalizálás előtti időszak volt. 

Igen. 

Volt konfliktusod a hitnézeteid miatt a hatóságokkal? 

Igen, bebörtönöztek, nem  kaptam állást végzettségemnek megfelelően - kerek perec megmondták, hogy politikai okai vannak... A bányában végeztem, hogy elkerüljem a további üldözést a hatóságok részéről... így épphogy sikerült megúsznom egy következő bebörtönzést… egy hajszálon múlott. 

Konkrétan miért voltál börtönben és menyit? 

A katonai szolgálat megtagadása... több mint egy évet. 

Menyiben volt más akkoriban a hangulat a Tanúk között? 

Összetartóbbak voltak, családiasabb volt a légkör. Ragaszkodóbbak voltak. Nem haszonélvezetből voltak Tanúk – komoly meggyőződésből - hiszen másként nem is lehetett. 

Adtak volna a testvérek akkor további 30 évet, ennek a világnak? 

Nem, közel sem... Egy megmosolyogni való történet jutott az eszembe. Kölcsönt vettem fel, s egy testvérrel beszélgettem, hogy nyugodtan vegyem csak fel, ne törődjek vele vissza fogom-e tudni fizetni vagy nem, mert mire lejárna a kölcsönöm, addig úgyis rég itt lesz az Újvilág... hiszen nem évekről beszélünk... :)
Persze azóta már több kölcsönt is felvettem és törlesztettem :)
 

Milyen "kiváltságokat" láttál el a gyülekezetben? 

Betöltöttem minden lehetséges kiváltságot a gyülekezetben, volt, amit többször is. Ugyanígy a gyülekezeten kívül is, már amire nős és apai voltom lehetőséget adott a teokrácia keretein bévül. Habár  specifikus körülményeknek köszönhetően, még azon felül is voltak kiváltságaim. 

Miközben eleget tettél a szervezeti megbízásaidnak, volt olyan esemény, helyzet, amikor azt érezted valami nem stimmel a Társulattal, tanítással, vagy a tanítások gyakorlati alkalmazásával? 

Megbízatásom kapcsán nem... Ha volt is valami balhé, mindig embereket láttam mögötte, az emberi tökéletlenséget, a hibákat. Pontosan, hogy valaki nem alkalmazta a Társulat irányelveit... Ennek tulajdonítottam a problémákat. Érdekes, de nekem a Társulattal csak a vége felé volt problémám. Ekkor kezdődtek a kételyek, láttam a Társulat nem tudja, merre menjen, egy helyben topog, találgat... /1914, nemzedék, felkentek stb.../ Ezek mind elgondolkodtattak, mivel a magyarázatot, hát hogy is mondjam - nem láttam bibliailag megalapozottnak. De az az igazság, talán csak akkor és  azért kezdtem el gondolkodni, mert összegyűltek a dolgok, és belefáradtam azon abnormális erőfeszítésbe, melyet a Királyság, vagyis a Társulat érdekeiért tettem. 

Vénként voltál olyan bizottságban, amelyik hitehagyást kezelt? 

Ezen gondolkodtam és nem emlékszem... azt hiszem nem... mindig volt valami más alapja... Abban az időben  ez nem volt megszokott, azt hiszem akkor még úgy ahogy összeállt a rabszolga osztály által létrehozott mozaik... kevés volt az infó kívülről... Azt hiszem a hitehagyások korszaka akkor vette kezdetét, mikor is "összedőlt" az elméletük a 14- es nemzedékkel, felkentekkel meg miegymással kapcsolatban… s egyre csak növekedett az információhoz való hozzáférés lehetősége az interneten... Ez a legjobb eszköz... véleményem szerint. Mert észrevétlenül, még a családtagok tudomása nélkül is nyugodtan kutathat egy személy, és még nyomot sem hagy… hiszen az előzményeket ki lehet törölni...
De azt hiszem, nem vettem részt hitehagyást tárgyaló bizottság ülésén. 

Volt bátorságod órákban, napokban, években összeszámolni menyi időt áldoztál a szervezetnek? 

Nem ezt sosem tettem. Realista vagyok, tudatosítom mi mibe került. Hiszen az évek önmagukért beszélnek. Nem, nem sírom tele a párnám… nem tépem a hajam... nincs értelme, csak magamnak ártanék vele... Vagyis természetesen az ember szembenéz az elmúlt időszakkal... önmagával... csak az a fontos miként teszi ezt… Előre néz-e, vagy leragad a múltban. 

Mi hozta meg a döntő fordulatot? 

Nekem nagyon összejöttek a dolgok. Belefáradtam. Személyes életem is zátonyra futott. S ekkor jött a már fentebb említett véleményem is az "új világosság" bibliailag megalapozatlan, logikátlan, ésszerűtlen voltáról. Úgy tartottam, azok a magyarázatok csak időhúzás céljából kerültek napvilágra, míg valami okosabbat, hihetőbbet ki nem ötlenek. De maradtak ezeknél a magyarázatoknál. Hiszen ha valami okosabbal, elfogadhatóbbal, megalapozottal kellett volna előállniuk, akkor be kellett volna ismerniük. hogy tévedtek, hogy a hű és bölcs tévedett, hogy az Őrtorony Társulat híján van az isteni vezetésnek, hogy nem mondtak igazat, hogy félrevezettek ember milliókat, stb... De úgy ilyen beismerés nem következhet be! Így hát maradtak olyan magyarázatoknál, ami nélkülöz mindennemű bibliai alapot, s hogy mindezt valaki elhiggye, ahhoz igazán nagy hitre van szükség, vak hitre, és az Őrtorony Társulatba vetett  kizárólagos hitre. 

Konkrétan mi vezetett a kiközösítésedhez? 

Ez egy hosszú folyamat vége volt,... melynek a végére úgy tettem a pontot, hogy egy helyzetben döntést hoztam, melyről tudtam, ki fognak közösíteni érte.
Úgy is mondhatnám, csak szabad folyást engedtem a történéseknek.
S ha nincs ez a helyzet, melybe kerültem, talán még mindig ott sínylődnék... vagyis az élet megadta a kivezető utat. Igaz nagyon keményen, talán keményebben nem is lehetett volna /vagyis csak így tudtam meghozni a szükséges lépéseket - van kinek könnyebben megy :) / ...de túléltem, itt vagyok, sokak örömére és sokak bánatára. :) 

Tudom rólad, hogy semmi olyant nem követtél el, amit a Biblia konkrétan tiltana! Emberi szabályokat léptél át, mégis jelentős veszteséglistád van a szervezet szankcióinak köszönhetően! Mit éreztél, amikor meghoztál egy ilyen jelentős döntést? 

Nyugalmat, határtalan nyugalmat... Igaz, tudtam, döntésemnek igen komoly következményei lesznek, melyeket az ember akkor érez át igazán, mikor bekövetkeznek. És meg kell, hogy mondjam, sokkal fájdalmasabbak, mint azt gondoltam. De a nyugalmam döntésemkor abból eredt, hogy végre megtaláltam a kiutat abból a helyzetből, melyben már több éve csak topogtam és szenvedtem,... hogy véget ér megaláztatásom, boszorkányüldözésem, emberi, bibliai és teokratikus jogaim tiprásának a vége… Véget  ér mindez… s ez megnyugtatott... Ez olyasmi lehetett mikor az ember egy nagyon fájdalmas betegségen megy keresztül és a halál számára megváltás.... számomra is az ily módú "halál" megváltás volt… 

Eszedbe jutott az öngyilkosság, mint megoldás? 

Igen eszembe jutott több alkalommal, és komolyan gondolkodtam is rajta,  de még Tanú koromban....
Azóta nem.
Hiszen Tanú koromban kiutat jelentett volna  egy kilátástalan helyzetből...
De most már megfutamodást jelentene, és én sosem futamodtam meg... ugyanakkor igazolná a Tanúk álláspontját, hogy aki elhagyja a szervezetet az boldogtalan, céltalan lesz... életének nem lesz értelme. S mi sincs távolabb az igazságtól... A  "boldogtalanságot" számomra még most is ők okozzák és nem a "világ"... Lelkileg, pszichikailag sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok, mint Tanú pályafutásom vége felé... 

Milyen gondolataid vannak, amikor egykori hittársaidra emlékszel? 

Többekre hálával emlékezem... hiszen még ebben a helyzetben sem hagytak magamra…     /de ez a kisebbség/
De a többségről a véleményem, hogy igazán nem tudják mi is az a krisztusi szeretet, mit jelent Krisztust utánozni, követni, mit jelent úgy szeretni miként Ő tette, mit jelent a valódi szeretet... mindez köszönhető annak az irányításnak, vezetésnek, melyben részesülnek. És sajnos sokan közülük még ezt is felülmúlják... úgy mondom diplomatikusan, nagyon rossz tulajdonságokkal rendelkeznek, melyeket mások károsítására, megaláztatására használnak fel. Lényegében uralkodnak hittársaik felett, uralkodnak hitükön,… s azokat kik ezen uralomnak nem vetik magukat alá, hát szankcionálják őket... büntetik, feddik, megjelölik,.... stb. ellehetetlenítik létüket a közösségben... Míg oda nem jutnak, hová én… Ekkor megnyugszanak, hiszik igazuk volt, igazolva érzik tetteiket,.... nem tartozott Isten kiválasztott népe közé… ennyi... ennyi egy emberi élet, lét értéke... semmit sem ér, még annyit sem mint idekinn "Sátán" gonosz világában… 

Milyen érzelmek kísérik azt, ha a Társulatra gondolsz? 

Hogy felelős emberek milliói félrevezetéséért, emberi sorsok tönkretételéért, családok megosztásáért.... hogy semmi, de semmi különbség sincs közötte, és a többi vallás között melyeket oly szeretettel támad és állít pellengérre... Sőt azt a véleményt vallom, hogy a vezetőket, kiknek mindezt tudatosan kell művelniük, hiszen bizonyos szinten bizonyos idő után lehetetlen, hogy ne ébredjenek rá a valóságra, még ha kezdetben "naivak" is voltak... Hogy felelősségre kellene vonni, tudatos félrevezetésért, manipulációért... stb. Mikor kezdődtek a problémáim, nekem a Társulattal nem volt semmilyen problémám... úgy gondoltam ezek emberek félrelépései… emberek állnak mindenezek mögött, kik nem alkalmazzák a hű és bölcs Tanácsait... Szinte a végéig "bíztam a vezetésben… de fokozatosan rá kellett jönnöm /köszönhetően a bizonyítékoknak/, hogy amilyen a fa, olyan a gyümölcse is... Nincs bennem jelenleg harag, nem érzek bosszúvágyat… hiszen nekem is részem volt mindebben... én is felelős vagyok... Ugyanakkor bűnösöknek tartom őket, mivel Isten és Krisztus nevében, veszik rá követőiket istentelenségek és krisztustalanságok cselekvésére... pl. szétszakítják a családokat, amikor is valaki elkülönül vagy kiközösítik közülük. Kimondottan, ha szülői gyermek viszonyról van szó... nem gondolom, hogy idéznem kellene az idevágó bibliaverseket, ez annyira nyilvánvaló... Vagyis a szervezet nincs tekintettel se emberre se Istenre… csak önmagára, saját létének fenntartására, elhivatottságának ily módú igazolására. 

Most, hogy sok megtapasztaláson keresztül mentél, másként is értelmezhetőnek látsz olyan JT-tanításokat, amik bentről nézve cáfolhatatlanoknak tűntek? 

Hogyne... Nemcsak a 1914 es esztendő, a nemzedék, vagy a felkentek... lényegében az ember minél többet kutat, annál jobban megnyílik az elméje és a szíve. Nem akarok külön tantételekre kitérni, felesleges... Mert nem ez a lényeg...
Lényegében már képes vagyok felülnézetből, kívülállóként vizsgálni a dolgokat, és ez nagyon nagy eredmény... nem vagyok befolyásolva semmilyen tantétellel, nézettel...
A Tanúk tanításának nagyon nagy százaléka megkérdőjelezhető, kétségbe vonható a Biblia szempontjából, visszavezethető az első vezetők "tévedhetetlen", egyszemélyes döntéseihez.

Most pl. a Rutherfordról írt cikk a közös blogon erre nagyon jól rávilágít...
Rutherford hatalomra jutása és a valtoztatások bevezetése 

Vannak bibliaversek, amik új értelmet nyertek? 

Hogyne... Habár nem érdekel a Háromság, a halhatatlan lélek... mert ezeket lényegtelennek tartom, igen lényegtelennek...
Főleg azokat a verseket látom és értelmezem  más fényben, melyek az Isten és ember kapcsolatára, Krisztus és az ember kapcsolatára, az ember és ember kapcsolatára vonatkoznak. Vagyis az emberi lét jelenlegi, és nem jövőbeni értelmére. Hogy mi lesz a jövőben, azt hagyjuk Istenre... Ezeket tartom lényegesnek,  ezeket élem meg teljesen másként. Most kell emberként élnünk és viselkednünk... 

A közvetlen családtagjaid közül maradt valaki a Tanúk között? 

Igen, szinte mindenki... Vagyis kik Tanúk voltak velem egyetemben, azok ott is maradtak... mindmáig ott vannak. A kapcsolat velük szinte a nullával egyenlő... megszakadt minden kapcsolat… se kép se hang. 

Megértették az álláspontodat? 

Nem,... lényegében lehetőségem sem volt rá,  hogy megmagyarázzam. Nem voltak kíváncsiak rá. Egyszerűen példás Tanúkként úgy könyveltek el, mint aki feladta, elkülönült- kiközösített… még ha nehéz dolgokon ment is keresztül, nem lett volna szabad... /vagyis automatikus Tanús reakció/. Igen úgy tartják, mint akinek vissza kell térnie, hogy megint jól menjenek a dolgok. Vagyis én ismerem az ő álláspontjukat, de ők nem… nem kérdeztek s kérdeznek... talán félnek is attól, amit mondanék… 

Ha lehetőséged volna, milyen információt osztanál meg velük? 

Nem, erre nincs lehetőség, s én nem is erőltetem, tudom, Tanúkként miként gondolkodnak. Habár a kapcsolatunk talán már rosszabb nem is lehet, de ha  jelenleg közelednék feléjük bármilyen információval vagy megosztásának a kísérletével, talán végleg  egy megrögzött hitehagyottnak könyvelnének el, és talán végleg bezárulnának az ajtók. Vagyis várok, talán lehetőségem nyílik valamikor, mikor a saját bőrükön érzik meg a "az igaz testvéri szeretetet" és a szervezet "szeretetteljes gondviselését" tagjai irányába. (Természetesen mindezt ironikusan értem.) 

Mit tanácsolnál egy most ébredező Tanúnak? 

Nem szívesen tanácsolok bárkinek bármit is. Mivel nem tartom magam olyan bölcsnek, hogy tanácsokkal láthassak el másokat. Mindenkinek sajnos magának kell bejárnia saját útját. Van kinek ez könnyebb, van kinek ez nehezebb. De járható út. Általában minden rendszerben, legyen az politikai vagy vallási alapú, attól óvják a tagokat, attól tartják vissza őket, ami a "legveszélyesebb" számukra… de nem a tagok, hanem a rendszer tekintetében. Vagyis azt mondják, hogy ez által a tagokat óvják, de közben csakis saját hatalmuk, egyeduralmuk megőrzése lebeg a szemük előtt. És Jehova Tanúi tűzzel-vassal óvnak más  ismeret elől, mint amit a hű és bölcs közöl kiadványain keresztül. Igen, mert ez a leghatékonyabb fegyver ellenük - az ismeret. Legyen az az interneten, személyesen vagy  nyomtatott formában.... Igaz, vannak melyek kimondottan rosszakaratból irányulnak a Tanúk ellen, ártani és nem segíteni akarás céljából, de ezt szelektálni kell. Az interneten nagyon sok hiteles blog található... melyeket a legtöbb esetben volt Tanúk üzemeltetnek... S ezt nem haragból teszik és bosszúvágyból, hogy "jogosan" kirakták volna őket.. hanem, hogy megmutassák, az éremnek két oldala van, mikor is a másik oldal láthatatlan a Tanúk számára, elrejtik előlük a vezetők. Így ezek a blogok csak megmutatják mit is tartalmaz a másik oldal. 

Van olyan könyv/videó/cikk, amit különösen hasznosnak találtál a szervezet működésének megértésében? 

Kimondottan nincs. Igyekeztem szelektálni mindenből, ami számomra hasznos. De ha mégis ki kellene valamit emelnem, azok Raymond Franz könyvei... Nekem együttesen segíttetek a személyes információk, kapcsolatok felvétele volt Tanúkkal /ezt is szelektálni kell/ és az internet, vagyis az ott megtalálható információk, dokumentumok, érvelések, blogok formájában... Kezdetben kicsit büszke voltam bizonyos információk befogadására, áttekintésére, de rájöttem ezen is változtatnom kell, ez is a terápiám egy részévé vált, hogy mindezt az előítéletes meg ítélkezési dolgot le tudjam vetkőzni. Pl az is érdekelt kezdetben ki miért hagyta el a gyülekezetet, jogos volt netán, parázna volt, házasságtörő… nem csupán bosszúvágy vezérli egy jogos döntés kapcsán... Hát igen, ezt a Tanús "Über" dolgot le kellett nagyon gyorsan dobnom, el kellett hagynom, ha nem akartam egy helyben topogni Tanúságomtól továbbra is befolyásolva... Azt hiszem sikerült… 

Van valami, amit fontosnak/érdemesnek tartasz elmondani, de én nem kérdeztem rá? 

Van nagyon sok minden, de azt egy könyvben kellene elmesélnem... 

Készül, vagy tervezed, hogy készülni fog az a könyv? 

Röviddel azután, hogy kirakták a szűröm, arra gondoltam írok egy könyvet, vagy  felkeresek egy ismert írót ki ezt elvállalná, s ki valamilyen garancia lenne arra, hogy a könyv olvasásra is kerül. Természetesen ő sem járna rosszul, hiszen olyan dolgokba lenne betekintése negyed évszázadon keresztül, hogy azokat  kigondolni sem lehet... Sőt láttam sok filmet is amire azt mondom, a történetem sokkal érdekesebb és megdöbbentőbb mint azok, amik vászonra kerültek... és nincs "happy end"...
De jelenleg nem akarom mindezt megtenni... vagyis várok... De a könyv bennem van... Lehet, sosem jelenik meg, de lehet csak idő kérdése… hiszen egyelőre más dolgokkal voltam elfoglalva... Hogy túléljem, átvészeljem ezt az időszakot... Mindent újra kellett kezdenem, hiszen elveszítettem mindent és szinte mindenkit… 

Valahol mélyen legbelül a happy endre vársz? 

Lehet, rosszul fogalmaztam a "happy end" - el kapcsolatban... Mert azt hiszem amit lehetett az adott helyzetből kihoztam, vagyis kihozott számomra a Teremtő... vagyis élek... és ez bizonyos tekintetben csoda... Vagyis a puszta életem megmaradt… s ez igenis "happy end", s ha így halad tovább, lehet magánéletem is rendeződik... és a helyzet csak javulni fog... De ha összehasonlítom a veszteségeket, hát nem tudom, figyelembe véve a beállítottságomat a családi intézmény tekintetében... hát  ott nem beszélhetünk "happy end" - ről... Vagyis összességében gondoltam állapotomra, az ami a leginkább fáj, azzal vagyok sújtva...

S hogy várok-e változást e tekintetben... Azt mondják a remény hal meg utoljára.... De a körülményeket figyelembe véve... nem reménykedem… reálisan látom a dolgokat, igyekszem látni… így nem érhet csalódás, csak esetleg kellemes meglepetés.... S ha az ember szembesül olyan dolgokkal, mint én, akkor rádöbben, hogy az ideje véges, és szeretne még egy kicsit örülni, boldog lenni... nevetni, ugyanakkor szeretni és törődni családjával amit viszonoznak is neki... Egy olyan kapcsolatot találni, melyben azért szeretik amilyen… megbecsültnek lenni tulajdonságaiért, személyiségéért.... stb. Szeretni és szeretve lenni - talán ez a pontos kifejezés minderre.

De hát az ember általában azt nem kapja meg az élettől, ami után vágyik... s ez az én esetem is. 

Megfordult a fejedben az, hogy engedve az érzelmi zsarolásnak, mutass egy színlelt megbánást és visszatérj a gyülekezetbe? 

Elgondolkodtam rajta, de nem, mint olyan lehetőségen, ami számomra reális lenne, hanem hogy mi lenne ha...
De az a baj, hogy nem vagyok egy meghasonló típus, ezért is voltam jó Tanú, mert mindig, minden körülmények közepette bármi is volt az eredménye, kiálltam az "igazság" mellett... És most sem tehetek másként... ki kell állnom amellett,  amiről meg vagyok győződve, hogy helyes, bármi is legyen az eredménye... 

Átformálódott / megmaradt, egy teremtőbe vetett hited? 

A hitem megmaradt, azt nem hagytam el, vagyis nem vagyok "hitehagyott" miként oly szépen jelölnek bennünket volt "testvéreink".
De másként látom Istent és Krisztust. Nem abban a fényben, nem azokkal a tulajdonságokkal, melyekkel egy vallás láttatni akarja őket.
Van annyi bibliai ismeretem, hogy azok alapján le tudjam vonni a következtetést személyükre vonatkozóan. Így arra vonatkozóan is, amit jelenleg elvárnak tőlem, vagy amilyen követelményeket tényleg támasztanak az irányomba. Nem azon igyekszem, hogy másokra erőltessem az ismeretem, véleményem, megélésem, ezt személyes ügyemnek tartom.
Nem is formálok arra jogot, hogy Isten és Krisztus helyett beszéljek, vagy netán még ítéljek is a tekintetben, hogy mi az, ami elfogadható és mi az, ami elvetendő számukra.
Vagyis teljes mértékben átformálódott Istenről és Krisztusról való képem... több mint valószínű közeledve így valós tulajdonságaik felé.
Nem könyörtelenek, kik mindenáron ítélkezni akarnának, büntetni, feddeni, megjelölni, kitagadni, meghurcolni... Vagyis a Bibliából, (gondolván a Keresztény Görög Iratokra) nem egy olyan kép mutatkozik meg, kik mindenáron, és csakis a retorziók segítségével szeretnék és tudnák vezetni népüket, hogy ez az elsődleges eszközük valamiféle "rend" és "egység” fenntartására, hanem a szeretet. Az a szeretet, melyre Tanúként az ember nem tud szert tenni, sem annak kinyilvánítója vagy éppen befogadójaként.

2 komment
2017. december 26. 12:16 - Csakegyember

Jehova Tanúi és a családi intézmény...

 rozbita_rodina_ok.png

Jehova Tanúi szétverik a családokat !

 

Marhaság,  mondtam mikor Tanúként először találkoztam ezzel a felvetéssel....

És hoztam fel az érveket, hogy miért is hamis ez az állítás....miért is rosszindulatú.

Ekkor azt gondoltam, ilyet csak az mondhat,  ki nem ismeri a Tanúkat, nézetüket, hozzáállásukat  a családhoz. Csak egy kivülálló,  ki külső rágalmakra alapozza véleményét.

És talán inkább önmagamat győzködve zártam le a témát... “marhaság az egész“. 

Ez is bizonyítja mennyire ártani akar nekünk a világ, mennyire rágalmaznak bennünket, mennyire támadják „Isten földi szerevezetét“ .....!

Én is családfő voltam, gyermekeket neveltem.

Olvastam, hallgattam a tanokat, és igyekeztem is azokat gyakorolni...

Vagyis saját bőrömöm tapasztaltam az állítottak ellenetétét.

De tényleg marhaság volt ez az állítás, vagy csak én voltam jól bebalzsamozva ?

Nos ha ebben az összefüggésben említjük a Tanúkat, vagyis a családi intézménnyel összefüggésben, akkor talán az első ami az eszünkbe jut, ami megelevenedik, azok az ilusztrációk az Ébredjetek vagy az  Őrtorony  címlapjáról, honnan egy boldog család tekint vissza, minden egyes tagja mosolyog és  örömét leli a közös tevékenységben..... Miként kapcsolódnak ki... először a szolgálatban,  majd utána pl. piknikezve.

Így első tekintetre egy harmonikus család az ami szembeötlő, melyet a szervezet teljes mellbevetéssel támogat.

És ha még olvassa is az ember ezeket a cikkeket, legyenek azok a nyilvánosságnak vagy éppen a tanulmányozásra szánt cikkek, akkor teljes mértékben az az érzése, hogy a család az ami a Tanúknál bizony prioritást élvez....

De tényleg így van ez ?

Vagy van valami más is a háttérben?

Nos felejtsük el ezeket a művészi fotókat a címlapokról, a megható cikkeket a hasábokról, és nyissunk egy új lapot.

Nyissunk egy új lapot, hol megvizsgáljuk valóban mi is az igazság ezzel kapcsolatban.

Igen a szervezet előszerettel tesz rendszeres gyakorisággal cikkeket kiadványaiba a családi intézmény fontosságával kapcsolatban, számtalan bibliai verssel és történettel mutatva , milyen fontos  is a család  Isten és a Szervezet szemében...

Nos hogy Isten szemében az, azzal nincs is baj, mivel ez az állítás valós – megalapozott.

De hogy a Szerevezet szemében..nos ez már elgondolkodtató.

Mivel a probléma abban rejlik, hogy a Szervezet a család fontosságát, értékét, nem Isten szemszögéből közelíti meg, nem a tényleges fontosságával kapcsolatban.

Inkább önző okokból kifolyólag.

Ugyanis  csakis egy cél lebeg e tekintetben a szemük előtt  : Hogy újabb és újabb szolgákra tehessenek szert túlélésük érdekében..

Igen, mert ebben az esetben, nem arról van szó, hogy az egyének Krisztus szolgáivá válnának..nem.

Mert itt a szervezetnek van szüksége újabb és újabb szolgákra - rabszolgákra, amihez az egyik út az irányzottan működő család... Hol a családfő példásan felneveli gyermekeit az igazságban.  

Így újabb „friss vért“ biztosít  számukra, mely fiatalságából eredő naívságának,  tenniakarásának, jóhiszeműségének köszönhetően rendelkezésükre bocsátja jelenét és jövőjét, erejét és képességeit ...Vagyis mindenét amivel rendelkezik s amivel a jövőben rendelkezne.

Miként egy vámpír ki kiszívja áldozata vérét....ők is ezt teszik, de  nem egyszerre, inkább  fokozatosan. Fokozatosan még ki nem aknáznak belőle minden lehetőséget...mindaddig míg hasznosnak bizonyul, mindaddig míg félrevezethető.....

Majd használat (kihasznált állapot) után eldobandó..

Úgyanúgy,  mint a már időközben eltávolított „példás“ apa - ki már( igen későn) a fejét veri a falba, hogy ily „példásan“ nevelte fel gyermekeit.

Új szolgákra tettek szert egy „példás“ családnak köszönhetően a sok közül....

Vagyis a családi intézmény magasztalása a Szervezet részéről csakis ezt a célt szolgálja.

A felállított elvek/ a család számára/ úgy vannak megalkotva, hogy fokozatosan / az apa nem is tudatosítja/, a szervezet átveszi a családfő szerepét. Vagyis az apa a szó szoros értelmében már sosem lesz igazán apa – úgy is mondhatnánk, hogy csak egy bérszülő lesz, ki felelős enni és  inni adni, lakhelyet biztosítani  kitaníttatni gyermekeit – de azok lényegében nem tartoznak már semilyen felelőséggel sem az apjuk, szüleik  irányába.

Csakis a szervezet irányában van megkérdőjelezhetetlen elkötelezettségük / ők úgy mondják Jehova irányába/...

Én a saját esetemből kiindulva azt szokom mondani rosszabb napjaimban, hogy csak egy „dzsigoló“ voltam „egy templomi prostituált“ a szervezet számára, ki nemzette és felnevelte gyermekeit, kiket végül elvettek tőle....Csak erre voltam jó!

S mi történik egy „dzsigolóval“ egy „ templomi prostituáltal“ miután kiöregszik, mikor már a templomnak sincs rá szüksége, hiszen már nem tud teljesíteni  ?

Hát  a szemétdombra kerül...megvetve és magára hagyatva.

Köszönhetően életmódjának mindez szinte jogos,  „erkölcstelenségének“ az ára.

Hiszen ő élt úgy ahogy, mindez  csak annak következménye.

Vagyis a családi intézmény nem szolgál semmi másra sem Jehova Tanúi szervezetén bévül, csak egy „neveldének“ egy „ keltetőnek“, az új tagok - szolgák számára, kik kérdezés és gondolkodás  nélkül cselekszik a feljebbvalóik akaratát, hiszen ezt tanulták....látták...../legalábbis egy bizonyos ideig/.

Ezekután se tisztelet, se becsület,  lényegében semmi sem illeti a „bérszülőket“...hiszen vagy kiégtek/ így már nem példásak/...vagy már nem is Tanúk / így már kapcsolatot sem ápolnak velük a „szeretet“ jeleként,/...

Az ily módon felnövő gyermekek nem  úgy tekintenek szüleikre, mint  akik felnevelték őket, életet adtak nekik, kikről a Biblia azt mondja: 2 Mózes 20:12 : „Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked! „ 5. Parancsolat

Vagy  az Efézus 6:1-3: „Ti, gyermekek, engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert ez a helyes.Tiszteld apádat és anyádat – ez az első parancsolat ígérettel –,hogy jól legyen dolgod, és hosszú életű légy a földön.“

Hanem hogy milyen a „szellemiségük“...? Rendszeresek ? Tétlenek  ? Tanúk még..? Vagy netán hitehagyottak....?

Így a kapcsolat mindennek fügvényében tartandó és ápolandó.

Nem a természetes vér szerinti kapcsolat és vonzalom  számít, az amit Isten megkövetel és leszögez a Bibliában megkérdőjelezhetetlen és változtathatatlan követelményként.

Hanem a szervezet által meghatározott irányelvek..melyek ebben az esetben mindezt felülírják.

Mindent megtesznek, hogy jogtalanul a Szervezetet - ők úgy mondják Jehovát tegyék a család fejévé...

De ez csakis egy célt követ, hogy kiöljék a tagokból az igaz - természetes szülői és gyermeki szeretetet, pótolva azt a Szervezet „szeretetével“....

Mire gondoltok miért tiltják lényegében az olyan ünnepeket, társas összejöveteleket,  hol  a családok össze szoktak jönni, kapcsolatot ápoltak, örültek egymásnak, együtt ettek – ittak,  a szó szoros értelmében ápolták a családi kapcsolatokat.

Nem állítom, hogy az ok teljes mértékben csakis ez, de ez nagyon kapóra jött a Szervezetnek célja elérése érdekében...

Igaz a legtöbb ilyen összejövetelt „pogány“ vagy „hamis vallási“  mivolta miatt tiltják.

De melyeknek  nincs is  „pogány“ eredetete, nos az azokon való részvételt sem támogatják....

Kikkel fogsz ott közösséget ápolni/ mindegy, hogy a legközelebbi családtagokról van szó/, világiakkal...?

Milyen hatással lesznek szellemiségedre ?

Itt vannak a keresztény testvéreid kikkel az ápolt kapcsolat csakis pozitívumokat eredményez és így kívánatos hatása van mindenki számára.

És mindez a  tilalom kiöli az emberekből azt a természetes szeretetet amit Isten belénkplántált, felváltva azt a teokratikus irányelvekkel, parancsokkal, követelményekkel, elvárásokkal és kapcsolatokkal.

Érdekes ez az Őrtorony cikk is: „.....Manapság gyakoriak az efféle gondok. Pál apostol megjövendölte, hogy napjainkban jellemző lesz, hogy az emberek „természetes vonzalom nélküliek” (2Timóteus 3:1–5). Az itt „természetes vonzalom nélküliek”-nek fordított kifejezés eredeti görög megfelelője, melyet Pál használt, szorosan kapcsolódik ahhoz a kifejezéshez, amellyel a családtagok közötti természetes vonzalmat szokták kifejezni. A mai világ kétségtelenül híján van az ilyenfajta vonzalomnak. Még ha létezik is vonzalom, a családtagok ritkán mutatják ki ezt egymás iránt.“

Ha a világ híján van a természetes vonzalomnak, – amit nem is vitatok, mert az is híján van a  megváltozott társadalmi rendszerünknek meg miegymásnak köszönhetően.

Akkor mi a helyzet a Tanúkkal hol nem beszélhetünk semilyen, de semilyen természetes vonzalomról amit spontán meg lehetne élni egy családon bévül, úgy hogy a szervezet ne ütné bele az orrát ?

Hiszen mindennek köszönhetően  a minimumra csökkentik  a kapcsolatot a családtagokkal.

A mindennapokban a szolgálat, a Királyság érdekek, az összejövetelek, kongresszusok stb...

Itt  erre nincs idő, és mikor  netán alkalom is nyílna erre , akkor ezt nem szabad...

Így a családok szétszakadnak, az egyedül maradtak pedig könnyű prédának bizonyulnak az Őrtrony társulat számára. Hiszen még  kárpótlást is nyújt  az „ igaz testvériség“ képében...

Hát ez az igazság Jehova Tanúi családdal kapcsolatos álláspontjával.

A látszat csal, nagyon, de nagyon csal...

A családi intézmény a hagyományos értelmében a Tanúk számára nemhogy nem kívánatos, de veszélyes.

Hiszen egyenes konkurenciát jelent, és a konkurenciát ugye fel kell számolni, hogy így egyedüliek maradhassanak.

 

Címkék: Család
Szólj hozzá!
2017. szeptember 03. 14:53 - Csakegyember

Az önvédelmi sportok és Jehova Tanúi

                onvedelem.jpgIgen, talán az első ami átvillan az elménken a Tanúk álláspontja eme sportok irányába..... mely helyteleníti,  sőt fogalmazhatunk úgy is, tiltja ezt...

 

 

Hány olyan beszámolót olvashattunk  vagy hallottunk pl. körzetszolgáktól hogy ezen sportágakban kiválló eredményeket elérő sportolók miként lettek Tanúk s így  felhagytak,  lemondtak az addig általuk űzött sportról....

Vagyis a szervezet ezen sportokat, és nemcsak közdő és versenyszerű válfaját mindig is negatív fényben  tünteti fel..Így azokat kik ezzel felhagytak,  vagy távol tartják magukat tőle  szellemileg érett személyeknek tüntetik fel, kik eleget tesznek a bibliai követelményeinek, a keresztény szellemiségnek...

De tényleg ezen sportok „démonizálásának“ köze van a Bibliához, a kereszténységhez  ?

Tényleg Isten, Krisztus negatívan tekint rá ?

Habár ha valaki feltenné „azt“ a  kérdést,  melyhez a  „nagy bölcsek“ ilyenkor folyamodtak, vagyis hogy szerintem, szerinted Krisztus gyakorolná-e ezt a sportágat ? Vagy inkább prédikálna a szeretetről és a megbocsátásról és gyakorolná azokat a tulajdonságokat ?

A válasz csakis egy lehetne,/mint általában ilyen helyzetben és ilyen felvetett kérdés kapcsán/ hogy minden bizonnyal kerülné ....eszébe sem jutna..

Na lám testvérem, mondanák a „nagy bölcsek“ látod tudod Te a választ, akkor miért akarsz másként cselekedni ? Járj Krisztus nyomdokaiban, légy lábnyomkövetője...

De hát Krisztus:

1-Konkrét küldetést végzett mely időhöz volt kötve - vagyis be volt határolva

2-A szenvedése és azt követő események így a halála is része volt egy előre meghatározott események sorozatának, melyeknek önszántából vetette magát alá.

3-Nem szorult rá,hogy önvédelmet tanuljon és gyakoroljon a már említett okok miatt, s amúgy is bármikor               segítségért folyamadhatott volna tizenkét légió angyalért...

4-Sok egyébb dolgot sem cselekedett vagy cselekedett volna, amit mi tökéletlen halandók nap mint nap megteszünk/ s nem tilt a szervezet/ pl. nem udvarolt, nem nősült meg, nem nemzett gyermekeket, nem élt sexuális életet stb...

S ezt az  említett és azonkívüli számtalan ok miatt...

De még mielőtt válaszolnánk  a többi felvetett kérdésre is, eszembe jutott egy régebbi cikk valamely kiadványból, mely  szintén ezt a témát feszegette egy személyes tapasztalat formályában..Ha jól emlékszem egy igen jeles sportólót idéztek  és valami ilyesmi jött le az egészből: minden milyen ügyes vagy,  gyors,   erős  és jól képzett ezen sportágban, egy golyó úgyis megállít...

Vagyis ezen  sport hiábavalóságára,  feleslegességére, értelmetlenségére igyekeztek rámutatni, mivel egy fegyverrel szemben úgy sem ér semmit sem...

Érdekes megközelitése a témának, hacsak nem mindenáron negatív fényben szeretnénk feltüntetni...

Nos de tényleg ennyire helytelenek ezek az önvédelmi sportok ?

Nem fogom külön boncolgatni az egyes irányzatokat, melyek igen változatosak és igen sok  van belőlük, inkább egységesen közelítem meg őket..

Kizárólagosan csakis a önvédelmi részére gondolok ezen sportágaknak....

Az önvédelmi sportok arra szolgálnak, hogy az ember szert tegyen olyan alapvető ügyességre, jártasságra, mely megfelelő biztonsággal lehetővé teszi, hogy el tudjon hárítani egy támadást mely személye vagy éppen a vele tartózkodó személy ellen irányul, abból a célból, hogy ártsanak nekik vagy elvegyék vagyontárgyaikat.

Tehát nem egy kocsmai verekedésről van szó hol két kakas összeszólalkozik: önvédelemről.

S az önvédelemben / a legtöbb  ezzel kezdődik/ a fizikai kontaktus csak a végső eshetőség, mikor  már nincs lehetőség elkerülésére, vagy  ha arra nem is volt mód, vagy kihasznált az illető minden  lehetőséget hogy  azt elkerülje...vagyis ez a végső eshetőség.

Vagyis az ilyen sportok gyakorlói nem azért tesznek szert tudásukra, jártasságukra, hogy másokat bántalmazzanak, hanem hogy megtudják védeni önmagukat,  szeretteiket....

Igen egy golyó minden bizonnyal így is útjukat állná, de miként nagyobb a lehetősége megvédenie magát egy személynek, ha képzett vagy képzetlen e tekintetben ?

S a képzettség  nemcsak fizikai értelemben folyik de pszichikailag is..

Álltalában hány támadó hord magánál ilyen helyzetben  lőfegyvert  Európa ezen részében, hacsak nem bankot rabol  ...különben ritkaság...na de ezt hagyjuk is..

Igen sokkal gyakoribb  egy kés használata az elkövető részéről egy ilyen helyzetben, ami ellen azonban már az önvédelemben való jártasság  hatékonyan fel tudja vennie a kesztyűt.....

Az oktatók ezen sportok gyakorlóinak nem győzik hangsúlyozni a sport célját: önvédelem...

Mikor gyakorolják ezeket edzések alkalmával ...mindent  szabályszerűen lefektetnek.

Nem állítom, hogy nem szegik meg azokat, vagy hogy mindenki tényleg csak önvédelemre fogja használni a tanultakat...hogyne, vannak kik ezzel természetesen visszaélnek...de melyik sportágban,  az élet mely területén nem ?

Nem, nem  akarom reklámozni ezen  sportokat, csak rámutatni tilalmuk abszurdságára..

Ugye a szervezet érdekesen használja a Bibliát, lényegében miként ez neki kedvez....

A mózesi törvényre hivatkozva/ ugye ebben az esetben figyelembe veszik...:) / a szervezet az tanítja, ha egy nőt meg akarnak erőszakolni, akkor védekezhet, sőt védekeznie kell minden eszközt igénybevéve ha jól emlékszem  – itt gondolva volt a verbális és fizikai eszközökre egyaránt.....

Vagyis védekezni ilyen helyzetekben szabad...bármi módon..azt hiszem ők is úgy vallják  miként a világi jog, hogy a támadás veszélyével és intezitásával szemben megfelelő módon.

De most hogy fog védekezni valaki, ha megtagadják tőle azt a lehetőséget, hogy ebben képezze magát...legalább a legalapvetőbb technikák elsajátítását lehetővé téve számára...

Nem arról van szó, hogy megtanulja valakinek kitépni a nyelőcsövét, ....hogy ölni tanuljon, nem....hogy megtanuljon védekezni, hogy meg tudja magát védeni, hogy megértse az anatómia segítségével hová kell nyúlnia, szorítania, ütnie,  hogy kell viselkednie ilyen helyzetben..hiszen ezek erre szakosodtak..s értenek hozzá..

Nem azt mondom hogy ezáltal biztosan védett lesz az illető, hiszen egy támadás folyamán teljesen lefagyhat, és így hiába minden, hiába volt jeles az edzéseken..S azt sem akarom sugallni, hogy egy ilyen képzett személy nyugodtan menyjen most már haza egyedül éjfélkor egy sötét sikátoron keresztül kisértve a sorsot.... mert ő gyakorolja és már úgy ahogy el is sajátította az adott sportot..nem....

Ezek a dolgok ki is vannak hagsúlyozva..kerülni kell a támadás lehetőségét,  a minimumra kell csökkenteni....időpontban, helyszínben,  és viselkedésben...S ha így sem sikerül, csak akkor nyúljunk  tudásunkhoz....

Hát ez akkor kicsit ellentmondásos a Szervezet részéről, hogy védekezzen valaki, ha nem  tanulhatta...Igaz lehet ösztönszerűen, meg hát mindenki amúgy sem  gyakorolná ezeket a sportokat, inkább Istenbe és Krisztusba bízva, hogy majd ők megvédik....De ez  ismételten elgondolkodtató....

Mert lehet valaki szeretne ilyen képzésben részesülni, úgy gondolja szüksége van rá, legalább sportol , kikapcsolódik, hasznos is, önbizalma is egészségesen növekszik...De hát nem lehet, mert nem helyes a Tanúk számára..Hát a béke Istenét szolgáljuk, békeszeretők vagyunk, másoknak nem okozunk  fájdalmat, nem bántalmazunk másokat...stb...

De védekezni lehet...., ott miről is van szó ha a támadó szemébe mélyeszti körmeit a védekező nő ?

Vagy leherapja fülét ?

Vagy leszakítja heréit ?

Igen mert mindezt megtörténhet és senki sem szólhat egy szót sem a szervezet részéről – meg akarták erőszakolni..

S ez egy férfival is előfordulhat !

Akkor miért ne tegyen szert jártasságra az illető, hogy nagyobb legyen az esélye a védekezésre ?

Van ennek Bibliai alapja ?

Figyelembe véve a legtöbb  önvédelmi sport küldetését,  gyakorlatát,  ki kell hogy jelentsem, nem látok ebben semmi Bibliaelleneset :

Ja hogy : “szeressük felebarátainkat mint önmagunkat“ , meg „azt tegyük velük amit mi szeretnénk, hogy velünk tegyenek“ és  „szeressük ellenségeinket“ ?

Igen ez mind helyes és gyakorlandó !

De nem e tekintetben mikor a legértékesebb dolgok forognak kockán !

Mondjam  egyszerűen úgy, hogy a keresztény nem egy a vágóhídra önként ballagó birka ?

Öngyilkos egy keresztény nem lehet, mert az élet szent, Istentől kapott ajándék... !

Hasonlóan tekintenek a Tanúk az egészségre...ezért pl. nem is dohányozhatnak ..!

De egy bűnözőnek mindezt  odaajándékozhatjuk, úgy hogy nem teszünk meg mindent megvédésük érdekében ?

Elgondolkodtató !

Ám ha a szervezet is figyelembe veszi a mózesi törvényt mely kitért erre a problematikára, s hol azt a nőt ki nem tudta bizonyítani hogy védekezett a megerőszakolása ellen, teljesen máshogy itélte meg a törvény...akkor miért kell az egészet  rosszként feltüntetni..

Ugyanis ezen sportok gyakorlása nem zárja ki sem a szeretet törvényét sem az aranyszabályt..sem semmi mást...

A cél  nem a másik bántalmazása, hanem önmagunk,  szeretteink megvédése, s hogy eközben a másikat bántalmazom.... mit is kellett  tennie egy asszonynak erőszakoskodás kapcsán ?

Igen lehet valakinek a lelkiismerete még így sem engedi meg ezen sportok gyakorlását..nem is kell ehhez a szervezet tiltása..

Vezérli őt  személyes lelkiismerete,  ő ezt így gondolja..

De lehet  másnak megengedné a lelkiismerete..akkor őt  miért ne vezérelhetné saját személyes  lelkiismerete ?

Nem,  nem Istenkáromlás amit most írok, hanem a valóság: a Szervezet az  Alfa és az Omega a Tanúk számára...

Ezúttal egy érthetetlen,  képmutató tiltással kapcsolatban...

Mert a szervezet az Isten, a Krisztus, a Biblia a lelkiismeret meg minden...........

                                                                                                                                          csakegyember

2 komment
2017. június 20. 13:04 - Csakegyember

Valóban lelkiismereti kérdés ?

                                   svedomie.jpg

Mikor még Tanúk voltunk, miként oktatott  bennünket a „ Hű és bölcs“,  hogy  reagáljunk mikor a „császárral“,  vagy olyan helyzettel kerülünk szembe, hol „Bibliai“ szempontból elutasítólag kell döntenünk...?

Pl. a fegyveres erőkben való szolgálat...vérkérdés/orvosi és táplálkozási vonatkozásban egyaránt/.....politikai szerepvállalás...ünnepek-ünnepnapok.....megemlékezések...Szinte a végtelenségig lehetne folytatni........Az öltözködéssel, testékszerekkel, hajviselettel, férfiak arcszőrzetével..... tényleg a végtelenségig lehetne folytatni.

Nos miként tanított bennünket a „Hű és bölcs“, miként válaszoljunk ?

Nos nehogy  már azt mondjuk, azért mert  én Jehova Tanúja vagyok... nem ezt nem szabad..

Szépen ezt kellett mondani: A Biblia alapján kiiskolázott lelkiismeretem nem engedi az ebben való részvételt, ennek elfogadását,  vagy ennek támogatását..stb.

S utána jöhetett esetleg a Bibliai magyarázat.....

De így visszatekintetve mit gondolunk ezen a „Biblia“ alapján  kiiskolázott  „lelkismereti“ döntéseinkről?

Tényleg a lelkiismeretünk diktálta ezeket a döntéseket ?

Tényleg a Biblia alapján kiiskolázott lelkiismeretünk irányított ?

Vagy csak vakon követtük a „Hű és bölcs“ tanácsait, ki szó szerint megmondta mit fogadhat el és mit nem  a „Biblia“ alapján  ily módon kiiskolázott lelkiismeretünk ?

Az igazságtól sajnos pontosan a legtávolabb ez áll, hogy ez a saját lelkiismeretünk döntése lett volna, mégha akkor ezt is hittük..

Mesteri módon felálítottak egy tilalmat, alátámasztva pár bibliaverssel, s így azt mondták ezek alapján a „ lelkiismeretünk“ ezt nem engedheti meg...

De mikor  elszakadtunk a „Hű és bölcs“ befolyásától, rájöttünk, hogy a lelkismeretem egyáltalán nem tiltakozik az  addig tűzzel vízzel írtott,  a „keresztény“ lelkiismeretünknek ellentmondó bizonyos tevékenységek irányába....Rájöttünk hogy még a Bibliának sem mond ellent,  így nem is csoda, hogy a lelkiismeretünk  mellyel Isten ruházott fel,  egyáltalán nem lázadt  ezen szokás, viselkedésmód, vagy szerepvállalás ellen...Maximum csak a megmaradt Tanús beidegződések okoztak kétségekek.

De van a lelkiismereti kérdésnek egy másik oldala is, mely minimum ugyanilyen lényeges, ha még  nem lényegesebb.

Ugye a „Hű és bölcs“ az Őrtorony társulat kiadványain keresztül számtalanszor azt hangoztatja, hogy a Tanúk lekiismereti kérdésnek tartanak bizonyos dolgokat / melyeket elutasítanak/, így a Biblia alapján kiiskolázott lelkiismeretük az ami irányítja őket, s megmondja mit tegyenek vagy éppen mit ne.

Vagyis a lelkiismeretük az ami irányítja őket...

Még extrémebb, hogy az Őrtorony társulat azt mondja,  a Tanúk lelkiismeretére bízza azt a bizonyos dolgot.

Döntse el a személy lelkiismerete, elfogadható-e az számára vagy sem, felvállalható-e vagy sem...

Az utóbbi időben ezt  eljátszották több minden vonatkozásában...

Úgymond az  illető „lelkismeretére“ bízták...
Legalábbis a külvilág felé ezt  így prezentálják...../befelé már más a helyzet/.

De álljunk csak meg egy pillanatra !

Mi is az a lelkiismereti kérdés ?

Vagy még pontosabban, milyen is az, vagy milyennek kellene annak lennie, ha egy társulat, vagy felekezet,vagy bárminemű hasonló intézmény a tagjai lelkiismeretére bíz valamit ?

Nos a logika azt diktálja, hogyha lelkiismereti alapokra helyeztek valamit, vagyis ha azt mondják: az illető lelkiismerete az ami döntő, akkor a közösségnek nem szabadna szankcionálnia vagy  éppen megjelölnie azt a személyt, ki „tényleges“ lelkiismeretére hagyatkozva elfogad vagy elutasít valamit, részt vesz vagy éppen elutasítja a részvételt valamiben. Vagyis nem szabadna a lelkiismeretére hagyatkozót sem pozitívan sem negatívan illetnie a közösségnek döntése következményeként.

De mit csinál az  Őrtorony Társulat a „Hűs és bölcs“  rabszolga vezetésével ?

Azt mondja, ez a személy lelkiismeretére van bízva, ő  az ki dönt...

Ám  ha netán a személy úgy dönt, hogy például elfogadja a vértranszfúziót, vagy éppen a „tiltott“ alkotóelemek valamelyikét, akkor a társulat  ezt úgy kezeli mint az egyén lelkiismertének a döntését, s így ezt respektálja ?

Na ne legyünk ennyire naívak, nagyon jól tudjuk, hogy ilyen helyzetben azonnal retorziókra kerül sor...

Officiálisan az ilyen személy / ha nem tanusít megbánást/ „elkülönül“ de „de facto“ kiközösítik !

Vagyis, hogy lehet bármi is lelkiismereti kérdés a Tanúknál, ha a legtöbb ilyen döntést, ami összeegyeztethetetlen a Társulat és így az egyén  “lelkiismeretével“, retorzió követi, s ezt a legrosszabb formályában...Bírói bizottság, nyilvános feddés, korlátozások, kiközösítés....

Így van ez a fentebb megemlítet témákkal kapcsolatban is, nemcsak a vérrel...

Akkor hogy lehet bármi is lelkiismereti kérdés, miként  alapozhat a lelkiismeretre a Társulat, ha annak semmi köze sincs az adott személy lelkiismeretéhez ? 

Inkább és csakis  az Őrtorony Társulat által lefektetett számtalan szabályhoz, követelményhez van köze, mely a „lelkiismeret“ köntösébe bújtatva jobban eladható és elfogadtatható.

Olyan cselekedet vagy éppen gondolkodásmód tehát ami bárminemű,  még a legkisebb retorziót , megkülönböztetést vagy  megjelelölést eredményez ,  egyszerűen  szólva nem lelkismereti...

Ez tagadása magának a lelkiismeretnek, a  lelkiismeret  szabadságának, és tagadása azon személy akaratának és szándékának, ki ezzel a tulajdonsággal felruházta az emberiséget..

Éppen ezért felvetődik egy további kérdés is ami eléggé  felháborító  sőt  megbotránkoztató lehet némelyek számára, de azt hiszem nagyon közel jár az igazsághoz...

Van-e Jehova Tanúinak egyáltalán saját - személyes lelkiismeretük ?

Igen van-e saját lelkiismeretük mely őket igazából, Isten eredeti szándékával öszhangban irányítja ?

Az Őrtorony Társulat  fokozatosan és észrevétlenül átveszi egy Tanú  személyes lelkiismerete feletti uralmat, átalakítva azt a Társulat, a „ Hű és bölcs“ lelkiismeretévé..

Vagyis azt amit a Tásulat  elfogad,  azt egy Tanú „lelkiismerete“ is..

S azt amit a Társulat elutasít, azt egy Tanú „lelkiismerete“ is.

Ebből kifolyólag már egyáltalán nem beszélhetünk személyes lelkiismeretről..

Csakis  közösségi,  vagyis az Őrtorony Társulat lelkiismeretéről  beszélhetünk, mely ezekután egy Tanú életét irányítja..

Sajnálom ha megbotránkozik most valaki, de ez van.....ez az igazság...

Ugyanakkor nem állítom, hogy nincsenek egyének, kik ennek elenére  képesek megőrizni lelkiismeretüket vagy annak legalább egy részét.....

De én  általánosságban írtam, a valóságot.

Hogy Jehova Tanúi szervezetében nincs lelkiismereti kérdés.....

Mégis mennyit beszélnek róla......

Mégis mennyit beszélnek a szeretetről....

Vagyis minél többet beszélnek valamiről, annál többen hiszik el....mégha az ellenkezője is igaz...

Nevezhetjük ezt propagandának, pszichológiai „hadviselésnek“ ...azt hiszem mindez találó.

Jehova Tanúi szervezetében nincs lelkiismereti kérdés, nincs személyes lelkiismeret, nem létezik !

 

U.i. És ha esetleg a társulat néha el is feledkezne „lelkiismeretünk“  folyamatos iskolázásáról,  mindig akad egy „jószívű“ „segíteni akaró“  lelkismeretünk felett éberen őrködő,  „szellemileg érett“ tetvér vagy testvérnő,  ki megmondja nekünk, mi is az amit lelkiismeretünk  megengedhet, s mi az amit nem  :) 

 

 

8 komment
2017. június 10. 09:32 - Csakegyember

Egy könyvbemutató kapcsán, avagy a tökéletes "marketing"

 

 konyv.jpg

Nem nem akarom elvenni az érdemet azoktól, kik azt megérdemlik, nem vonom kétségbe az egyének szilárd és hithű kiállását a náci és a kommunista időszak alatt, és nem kérdőjelezem meg őszinteségüket, sőt inkább én  is személyesen  tisztelettel adózom irányukba.

 

Igen mély tisztelettel adózom irányukba !

Bizonyos tekintetben én is érintett vagyok ilyen megtorlásokban, így hát úgy gondolom, nem  jogtalanul formálok véleményt.

Problémám ugyanis a szervezettel van, mely egy tökéletes „marketingnek“ köszönhetően építi fel önmagát...

Talán azt mondhatom mindig egy lépéssel mindenki előtt jár.

Véleményem szerint ezúttal is így van....

Egy könyv megjelenése egy olyan időszakban, hol az egyház, hát hogy is mondjam,  Magyarországon csökkenő tendenciát mutat..

Most nem magával a könyvvel foglalkoznék, nem is annak pártatlanságával, ezt majd megteszik azok,  kik elolvassák..Habár a bemutatón történt események már engednek következtetni bizonyos dolgokra...

Én a marketingről írok, s ezt nagyon röviden....

Van egy élelmiszergyártó cég mely az utóbbi időben egyre inkább a génmódosított élelmiszereinek köszönhetően kritikának van kitéve...Vannak országok hol betiltják, hol korlátozzák hol beszélnek róla stb....

Hát összeülnek a vezetők, mit tegyünk,  mert ha így folytatódik lassan leépülünk.....

Természetesen a génmódosított élelmiszerek visszavonása, az azokról való lemondás szóba sem jöhet, mivel azon alapul az egész elképzelésük, és az hozza a hasznot...Így hát kiötlenek egy zseniális reklámkampányt...

Létrehozzák a tökéletes reklámot bevonva élelmiszer-biztonsági szakértőket is / kik nem ellenlábasai a génmanipulált élelmiszereknek../....hogy  szaktekintélyük felhasználásával még elfogadhatóbbá tegyék a reklámot....

Ez a  reklám  nagyon durván így hangzana:  Mi kik a Marshall terv keretein bévül élelmiszerek több ezer tonnáját juttattuk el az éhező  Erópának,  kik ott voltunk Vietnámban, Kóreában, s mind a mai napig itt vagyunk közösségünk érdekeit előtérbe helyezve, és  mindig is itt leszünk tevékenységünkkel  melyet a múlt  igazol. S ezekután jutnának szóhoz a független szakértők...

Hát ez a tökéletes marketing...

Ja hogy van  az éremnek másik oldala is, ebben a helyzetben ez érdektelen, sőt  nem kívánatos...

S ezekután ez a reklám egy kapmány részeként mindenhol látható és hallható lesz...

Hát ez a tökéletes marketing....

S az eredménye, az élelmiszergyártó céget érintő általános megítélés javul,  mégha nem is mutatkozik áttörő eredmény, de legalább nem romlik tovább a helyzet. S a lényeg, a cég nyert megint egy kis időt...hogy majd újból, mikor szükség lesz rá be tudjon dobni egy újabb  jól átgondolt megoldást.

És  ha tényleg ily tökéletes a „marketing“ mint amilyennek  mutatkozik, már a következő megoldáson törik fejüket az ezért felelősek..

Ezért mondom, mindig egy lépéssel elöttünk járnak...

Ugyanis a legjobb védekezés a támadás, vagyis ha előre tudom vetíteni a másik oldal lépéseit az enyémek irányába melyeket meglépek-vagy éppen nem, akkor mindig lépéselőnyben leszek, s mégha a sötét bábukkal is vagyok, mindig lagalább döntetlenre fogok  állni...

Igen ez egy sakkjátszma, egy tökéletes marketing.....

Szólj hozzá!
2017. május 07. 16:03 - Csakegyember

Csak egy gondolat.....

Megint gondolkodtam egy kicsit, most egy fordítás kapcsán melyet végzek Raymond Franz könyvéből, a " Keresztény szabadság keresése" címmel, pontosabban a második fejezet kapcsán, melyet majd a közös blogon teszünk megint közzé..

Egy nagyon érdekes és igen komoly fejezet, melynek namcsak hogy olvasását, de fordítását sem tudtam letenni...

S ekkor  fogalamzódtak meg bennem az alábbi kérdések .....

Ki nem mond igazat /vagyis ki hazudik/ ?

Jehova Isten,  vagy Jehova Tanúi szervezete s annak Vezető testülete ?

Mert figyelembe véve tantételeiket, azok folyamatos módosítását, igazítását a mindenkori aktuális történésbeli és időrendbeli állásokhoz....

Nos Jehova Isten nem mond igazat,  vagy a Társulat ?

Mert valaki nem mond igazat, úgy is mondhatnánk, folyamatosan hazudik, amit még minduntalan megpróbál palástolni is...

A Tanúk azt állítják tantételeikről, hogy az az igazság egyedüli  szócsövén keresztül jut el hozzánk mely nem más, mint Jehova Tanúinak Vezető testülete.../Hű és bölcs/

De most ne azt vegyük figyelembe amit Jehova Tanúi állítanak önmagukról és  Vezető  Testületükről, hanem tekintsünk inkább oda hová is kellene, a Bibliába, mint Isten szavába, csak úgy ahogy az meg lett írva, mindenféle mellékes magyarázat  és szempont meg miegymás  néllkül...

Az első Bibliavers melyet meg szeretnék említeni a Zsidók 6:18: „ Hogy két változhatatlan tény által, melyekre nézve lehetetlen, hogy az Isten hazudjon,...“

Tehát Isten nem hazudik, nem mond féligaszságokat, sem félreértelmezhető dolgokat..mert lehetetlen, hogy ne mondjon igazat, lehetetlen hogy hazudjon....

Akkor ebben az esetben ki  a hunyó, ha Istent így kizártuk ?

A másik bibliavers melyet megemlítek, az Ámós 3:7 :„ Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak.“

Vagyis Jehova Tanúi tantételeikkel, próféciáikkal nem mondnak igazat, figyelembe véve mindazt a változtatást melyet ezek kapcsán a régmúltban és a közelmúltban egyaránt véghezvittek s folyamatosan véghez is visznek ...

Ugyanakkor Ámós azt mondta, hogy.... újból idézem “ Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak.“

Vagyis ha Jehova Tanúi és Vezető testületük Isten szolgái vagy prófétái lennének, akkor Isten " míg bármit cseklekszik megjelentené nekik...."

S ha Isten megjelentené nekik, az nem lehetne se tévedés, se hiba se hazugság !

Ugye jól értelmezem ?

Amit Isten szolgáinak megjelent az csakis igaz lehet, ami meg nem igaz – ami hamis , téves hazug, amin folyamatosan változtatni kell az igény  és szükség szerint,  az nem lehet az ami Isten szolgáinak és a prófétáinak megjelentetett, mivel Isten nem hazudhat...

Tehát az egyik pont, amit már az előbbiekben leszögeztünk, hogy Isten nem hazudhat...mivel mindíg csak igazat mond..

A másik pont ami ebből s Ámos kijelentéséből ered, ha Jehova Tanúi Isten szolgái és prófétái lennének, akkor Isten akaratának,  cselekedeteinek és elhatározásainak folyamatosan a valódiságát,  igaz voltát jelentetnék meg, amin nem kell változtatni...

De mivel a Tanúk  és Vezető testületük állandóan változtatnak Isten cselekedeteit, próféciáit, elhatározásait érintő tantételeiken, nézeteiken, időszámításaikon, akkor ebben csak az van,  hogy kizárja annak a legkisebb lehetőségét is, hogy ők Isten szolgái és prófétái lennének.

Ilyen egyszerű...

1.- Kizártuk tehát annak lehetőségét,  hogy Isten ne mondjon igazat ......hogy féligazságokat, vagy olyan dolgokat közöljön,  amin a késöbbiekben változtatni kell...

2.- És kizártuk azt is ennek kapcsán, hogy így  a Tanúk és Vezető testületük Isten szolgái és prófétái lennének.

Mivel ha bármely pontban a Tanúkat hoznánk ki nyertesen, akkor Istennek kellene a hunyónak lennie, ami ugye ismerjük el mindnyájan egy kicsit abszurd dolog -  de Jehova Tanúi értelmezésébe még ez is csűrhető és csavarható...

Mindezt az érvelést logikusan,  egyszerűen,  bizonyítékok és Bibliaversek fényében tettük..

Másként ezt magyarázni, és más következtetésre jutni mindezek alapján lehetetlen...

Ja bocsánat,  hacsak nem Jehova Tanúi szervezetéről van szó..ott miden lehetséges..erre vigyázz !!

 

 

4 komment
2017. május 02. 20:19 - Csakegyember

A betiltásról...

 

biro.jpgAz oroszországi események késztettek arra, hogy megírjam véleményem a betiltásról Jehova Tanúi irányába, általánosságban.

Már több alkalommal kifejtettem, hogy én sem vagyok betiltáspárti, s ezt azon okokból, melyeket már társaim több alkalommal és jobban  ki is fejtettek.

Én nem ujjongok a Tanúkat ért betiltások és atrocitások kapcsán, mivel ezek szenvedő alanyai általában az egyszerű és őszinte Tanúk, kik mindezt hitük próbájának s Isten iránti lojalitásuk kinyilvánításának tartják egy Sátáni világban...

De miért sem vagyok  betiltáspárti ?

  • A szervezet újabb „üzemanyagra „ tesz szert, mondván: látjátok teljesednek a próféciák Isten népével kapcsolatban, e világban nem lesz nyugodalmunk...míg el nem jő Isten Királysága...az utolsó napok kezdete stb..nem ragozom a dolgokat..
  • Magát a közösséget jobban összetartja, összekovácsolja, kimondottan ha elszakadnak a központtól, legyen az maga Brooklyn vagy kisebb szint, még elszántabbak lesznek
  • A demokratikus közösségekben úgy vannak feltüntetve ezáltal, mint az emberi jogok élharcosai, mégha saját tagjaiktól mindezen jogokat meg is tagadják, mert a kivülállók mit sem sejtenek arról mi is folyik odabenn, csak „harcukat“ látják és méltatják.

Lehetne még más okokat is megemlíteni, de most nem erre fektetem a hangsúlyt.....

Inkább pontosan arra, ami ellen én is vagyok /vagy voltam ?/, a betiltásra...

Igen mert az orosz események egyre inkább elgondolkodtatnak, visszahozzák a múlt rendszer emlékeit, tapasztalatait...

És így már nem vagyok teljesen biztos abban, hogy a betiltás, vagy legalábbis annak valamely formája, vagy a vallásuk valamiféle követelményekhez kötése, nem-e tényleg az az út melyen járni kellene..

Ugyanis az a több évtized melyet eltöltöttem a Tanúknál felveti a kérdést, mivel is érhetjük el azt az eredményt, hogy a legkevesebb ember, család, sors károsuljon, menjen tönkre egy ilyen negatív befolyás következtében...

Vagyis úgy gondolom /most már/ nem lehet feketén és fehéren tekinteni a betiltásra – kell korlátozás , kell korlátozni valamiféleképpen a Tanúkat, a szervezetet !

Ezt természetesen a  kivülállók  a  „ nem mindenáron ártani akaró“ de segítségüket nyújtó volt Tanúk felhasználása nélkül nem tudnák igazán hatékonyan megtenni.

Mivel sosem fogják igazán  megérteni az összefüggéseket, ezért lehet inkább ártanának mint segítenének.

Abból indulok ki tehát, hogy segíteni kell az embereken kik odabenn vannak, vagy belépni készülnek, annak ellenére, hogy ők ezt támadásnak, sátáni agressziónak meg miegymásnak fogják tartani...

Leginkább egy szülő és gyermeke kapcsolatára tudnám mindezt kivetíteni,  mert van mikor a szülő szeretetből kell hogy korlátozzon, korholjon, büntessen...szeretetből gyermeke érdekében...Mivel ő tudja érett felnőttként..míg gyermeke korlátozott tudásban, korban , tapasztalatban...

S ugyanez a helyzet a Tanúkkal..

Igen korlátozottak, nem nem mentálisan, s nem bántani akarom őket, hiszen én is Tanú voltam.

És én is korlátozva voltam látókörömben amit azt hiszem csőlátásnak neveznek...mivel az ember csak azt látja, amit a társulat elétár, az a helyes, az az igaz, az a jó..Korlátozottak abban, hogy objektív nézetet tudjanak bármiről is alkotni az elégséges információ hiányának köszönhetően mind mennyiségben mind minőségben..

Szó szerint mint gyermekek...

Csak ők már nem kellene, hogy azok legyenek, de újból  azzá tették őket.

Hiszen megmondják nekik hogy gondolkodhatnak, hogy érezhetnek,  hogy beszélhetnek, hogy cselekedhetnek, hogy nyilvánulhatnak  meg,  stb...

Felnőtt emberek kikkel gyermekek módjára bánnak megtagadva tőluk mindazt a jogot amit Krisztus és az emberi mivoltjuk rájuk ruházott..

S ebből kell kiindulni, hogy miként lehet ilyen embereket ráébreszteni arra,  hogy egy szinte tökéletesen felálított mindenre kész és jól felépített válaszokkal rendelkező manipulatív szervezet áldozatai..

Hogy lehet elérni azt, hogy a tagjai száma ne növekedjen, hanem csökkenést eszközöljünk ki megmentve ezáltal számtalan emberi sorsot...

Hát igen a felvilágosítás, az oktatás, az információ mindig is elsődleges..

De miként ha eleve ez a lehetőség nagyon korlátozott, hiszen minden vagy vílági, vagy sátáni, vagy hitehagyott és eleve rossz – ami szemszögükből igaz is, hiszen „ellenük“ van...

Az az igazság, általában a külsű forrásokban levő információk irányába csak akkor nyúlnak a bentlévők, mikor valamilyen belső nehézségeken mennek keresztül, megbotránkoznak, elkezdenek gondolkodni hogy is lehetséges ez Isten szervezetében..ellentéteket tapasztalnak stb.. Igen  általában ez akkor történik meg, mikor saját bőrükön érzik annak keserű hatását hogy csak egy emberi szervezet rabszolgái, kiszolgáltatottjai, szenvedő alanyai.

De az ilyen fordulatok nem mindenki életében történnek, vagyis ez a Tanúknak csak egy hányadát érinti..

A külvilág felé állandóan mosolyognak, a szeretetről beszélnek, Krisztusról, Isten királyságáról, a legnemesebb dolgokról..Lehet-e ez mögött valami rossz is ?

Vagyis nem lehet arra várni, hogy majd a saját bőrén megérzi...

Nem, mert túl sok és túl nagy az áldozatok száma....Vagyis túl nagy a kár....

Egy jól működő emberi társadalomnak nem az lenne a feladata, hogy ilyen körülmények között a szenvedők, félrevezetettek, becsapottak érdekében közbeavatkozzon ?

De igen, véleményem szerint igen..

Szóban és cselekedetben egyaránt.

Az ő védelmükben, mégha ezt  ellenséges lépésnek tartják is..

Ha másként nem lehet, mivel nem képesek felfogni az összefüggéseket, közbe kell avatkozni !

Hogy mi módon ?

Ez az, ezt nem tudom pontosan..

De ha van  valami lehetőség ami nem sérti az alapvető vallási és alkotmányos jogokat és ebben segítségre lenne,  meg kellene tenni.

Társadalmunk felelősségének kellene lennie..

Mondom mindezt úgy, hogy több évtizedig voltam Tanú, a velőmig minden ízemben Tanú voltam, és sok szeretettem tarrtózkodik odabenn..

Vagyis nem ártani, nem hantot dobálni szeretnék a sírjukra, inkább segíteni mint a jelenben  mint jövőben, hosszútávon, akkor van ugyanis igazán értelme.

Egy nagy táblával: Vigyázz veszély!

Ez a tábla természetesen egy közösségileg támogatott kampány kezdve az oktatási intézményeken keresztül egészen a jogi korlátozásokig, megszorításokig..

Igen ha valaki hazudik, ki kell mondani, hogy hazudik....

Ha valaki mást kihasznál, becsap, rászed,  rá kell mutatni..s megpróbálni  ebben megakadályozni..

Vagyis ott olyan lépéseknek kellene következniük, melyek sok területen már komoly korlátozást foglalnának  magukban...Feltételeket..

Egyszerűen szólva megnehezíteni a szervezet tevékenységét, befolyását,  növekedését.

Pl. ha az egyik felekezetnél - vallásnál megtiltható, hogy nyilvános helyen a nők bizonyos öltözetet hordjanak, ami teljesen takarná arcukat...akkor az érvelés logikája miért ne lehetne folytatható a közösség és személyek  érdekében a másik oldalon....

De legyünk őszinték mely kórmány törődne egy ilyen kis csoporttal... pár ezren vannak egy kis országban, központjuk a demokrácia fellegvárában van....ki akar ujjat húzni mindezzel.

Ki akar ujjat húzni  az emberjogi aktivistákkal meg miegymással, Eu. bévül és kívül hogy valakit egyáltalán korlátozni mernének../ Hacsak nem Oroszország  :) /

Ki fog erre pénzt,  energiát,  jogászokat fordítani, ha úgyis elég a maga baja...

Hiszen végeredményben ezek csak önmagukra jelentenek veszélyt..önmaguknak köszönhetően  ?

Senki..

Vagyis maradunk ott ahol voltunk ...

Ebben a rendszerben érdemi változás nem fog történni, marad csak egy pár „őrült“ tevékenysége, kik önként, saját idejüket és energiájukat nem sajnálva próbálnak segíteni. Próbálnak segíteni,  hogy mások  esetleg kisebb sérülésekkel tudják elhagyni az ilyen szervezeteket egy az élettől kapott új lehetőség reményében.

Ezért megemelem kalapom minden egyes ilyen „őrült“ előtt, mert nemesebb cselekedetet hajtanak végre mindazt ők maguk egyáltalán gondolnák .

 

 

 

Címkék: Általános
Szólj hozzá!
Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben....Arany János